A lélek kútjai

új év, új hely

Kedves Ti, akik olvastok engem! A mai naptól blogom technikai okok miatt elköltözött, itt érhetitek el: http://allelekkutjai.blogspot.com/

Tovább »

újévi gondolatok

Ha az ember kicsit ki akar tisztulni agyilag, arra ajánlom a sétát - egyedül, leginkább a természetben, de a város utcái is tökéletesek erre. Séta közben remek ötletek támadnak, jobb rálátást nyújt a napi dolgokra.
Egy másik módszer a Ji King jóskönyv használata - ez egy kínai jövő-útmutató, filozofikus formában. Inkább bölcselkedés, mint valódi jóslás, de nagyon sokszor rendet rak a cikázó elmében. Én a Müller Péter-féle, közérthetőbb verziót szoktam forgatni.
Nem megyek most bele a használatába, de az egyik jósjelből, amit találomra felütöttem most, idézek, ízelítőül a könyv hangulatából:
29. jósjel: Kan - A nehézség legyőzése: "Mi lehet nehézség? Belül a hit elvesztése, hogy nem vagy a sorsod ura, hogy tehetetlen lettél, semmi sem sikerül, elborítottak olyan vágyak, szenvedélyek vagy sötét gondolatok, amelyeket képtelen vagy lebirkózni. Másfajta életet szeretnél élni, de nem tudsz változtatni, mert nem működik a varázshatalmad. Félelmeid, aggodalmaid erősek - nem is tudod, honnan erednek, mert forrásuk öntudatlan mélységekben van. .... Az ember, aki még nem nőtt fel, megretten, megtorpan s föladja a csatát, vagy - ami még rosszabb - rossz taktikával próbál küzdeni....Az ego merev. Törik, beszorul. Görcsös és konok. De akit benső lénye irányít, az hajlékony, alkalmazkodó, laza, s nem veszi föl a kesztyűt. ... Egy életproblémán rendszeresen dolgozni kell! Mindennap csak egy kicsit kell győzni. ... Ami bennem értékes, a nehézségek legyőzésével lett az enyém. Mindent bajaimnak köszönhetek!... stb."
 

Talán érződik a keletiek végtelen bölcsessége és a folyamatos harmóniára törekvés, pozitív hozzáállás. Mindez úgy, hogy közben az élet harcosaiként stratégiákat követünk, felvesszük az adott helyzetben a megfelelő pozíciót, és igyekszünk helyt állni.
Az embernek gyakran lehet szüksége arra, hogy egy bölcs mester a vállára tegye a kezét, és vígasztaló szavakkal rendbe rakja a benne kavargó kérdéseket. Az élet ritkán bocsát a rendelkezésünkre élő alakban valakit. Ilyenkor sokat segíthetnek a Ji King szavai. Nem kell hozzá más, csak három pénzérme, papír és ceruza, és belső hit, hogy az is lehet fontos és követnivaló, amit nem a fejünkkel, hanem a szívünkkel teremtünk.

Tovább »

Áramlat folyt.

Az áramlat-élményt átélők szerint az áramlat jellemzői:
1. olyan feladatot kell vállalnunk, aminek elvégésére van esélyünk.
2. képesnek kell lennünk rá, hogy arra összpontosítsunk, amit csinálunk.
3-4. az adott feladat céljainak világosnak kell lennie, és azonnali visszacsatolás áljon a rendelkezésünkre.
5. erőlködés nékül, elkötelezettséggel csináljuk, figyelmen kívül hagyva a mindennapi élet frusztrációit és aggodalmait.
6. az örömteli élménynek elő kell segítenie a saját cselekedet feletti kontroll elérését.
7. megszűnik a léttel való foglalkozás, azonban az áramlat-élmény után az én-érzés még erősebben tér vissza.
8. megváltozik időérzékelésünk: az órák perceknek tűnnek, a percek néha óráknak.

Ehhez mindenki hozzápasszinthatja a napi rutintevékenységeket, ha van rá ingerenciája. Inkább olyasmira gondoljunk, ami kiteljesít (ezt érezzük nyilván), ne a fogmosásra :)

Tovább »

Darwin, Osho és Kropotkin herceg

Hihetetlenül gáz ez az új blogtér oldal. Amint lesz egy kis időm, át fogok kölltözni máshová. Fél órája írok be valamit, és azt hiszem, mert nem választottam kategóriát, az egész elszállt, de erről semmi figyelmeztetést nem kaptam, vissza se tudom követni.
Noch einmal! Szóval, rövidebben, Osho könyveit is nagyon szeretem, reggeli olvasmányom a Mindennapra, ami rövid gondolatokat fogalmaz meg. Egyikben a darwini evolúciót csepüli, ami szerint életünk folyamatos embertelen harc, eszerint Jézus és Buddha életképtelenek, és Hitler, Sztálin, Mao az evolúció csúcsa. És hogy Darwinnal egy időben Kropotkin herceg megalkotta az együttműködés evolúcióját, de őt senki le se bagózta.
Én is sokszor éreztem, hogy a darwini tapossuk a földbe szabályok szerint játszanak körülöttem, és hülyének néznek, ha én ezt nem teszem. Hát nem teszem, mert nem muszáj, mert nincs háború, és nem vagyok hajlandó szégyellni magam, ha lemondok egy pillanatnyi előnyömről másvalaki javára. Akinek ez ciki, az gondolkozzon el, ahogy ül egyedül otthon, és visszatekint az életére néhány évtized múlva, és azokra az emberekre, akikkel valódi kapcsolata van. Remélhetőleg lesznek ilyenek,
Ajánlom A kiállhatatlan című remek filmet ennek az elidegenedésnek a szemléltetésére.
Müller Péter (idősebb) írja egy helyen, hogy az igazán jó közösségek olyanok, mint egy család: mindenkinek megvan a helye benne, és odafigyelnek egymásra. A hamis közösségekben mindenki pótolható. Nem funkcionálisan, hanem mindenhogyan, úgy istenigazából.
Szerencsére ezt maga mögött tudhatja az ember. Egy lehelletnyi elszántság azért kell hozzá, a többi meg jön magától.

Tovább »

Viktimológia

Egy barátomat a minap fegyveres támadás érte, férfi az illető. Részeg volt, a belvárosból ment haza a Kálvin tér környékéről, éjjel egy óra körül. Két pasas állította meg, az egyik a nyakához nyomott egy kést, a másik "elkérte" a mobilját, pénzét. Annyi lélekjelenléte volt, hogy elkérte a mobilja sim kártyáját. Feljelentést nem tud/akar tenni, mert részegen egyik támadóra sem emlékszik.

Azt gondolom, itt a lényeg a további esetek megelőzése és a lelki rendberakás. Megelőzni önvédelmi technikákkal, gázsprayvel és tisztább fejjel lehet. A lelki része nehezebb. A mai férfiak nem esnek át egy "férfias beavatáson", amikor ilyen helyzetekre fel lehetne lelkileg is készülni. Már katonaság sincs (ami minden gáz dolgával együtt legalább a harcra-túlélésre megedzene kicsit), önsegítő férfiközösségek mégannyira se. Magányos egyedülállók, férjek, családapák küzdenek az egzisztenciális szorongásaikkal, szeretnének életfeladataiknak megfeleni, de nem tudják, kihez forduljanak.

Gyorsan utánanéztem a neten, ilyenkor hova lehet fordulni, és hát nem vagyok elragadtatva. Egyértelmű felnőtt, bűncselekmény áldozatává váló férfiakra szakosodott szervezet, alapítvány a neten nem található, ha létezik is, nem tudni, hol. Lehet, hogy több lépcsőben el lehet jutni hozzájuk, de könyörgöm, aki látott már lelkileg sérült embert, az azt gondolja, hogy van ereje egy ilyen élmény után kitartóan, aktívan segítséget hajkurászni?
A kormány áldozatvédelmi szervezete jogi és pénzügyi segítséget nyújt, lelki támogatásról egy szót sem szól. Már pedig szerintem ehhez egy komplex megoldáscsomag kellene, összefoghatna néhány civil szervezet, akihez fordulni lehet.
Úgyhogy barátaim, ismét az egyéni leleményességünkre vagyunk hagyatkozva, mint annyiszor. Legalább ennyi megadatott nekünk.

Tovább »

Anyáink, nagyanyáink és a betegségek

Éppen egy friss rokoni esemény hozta fel bennem ezt a témát megint. Természetgyógyász hallgató vagyok, egy pár éve tudatosabban figyelek az egészségemre, és ezt igyekszem a rokonokra is átragasztani. Főként az idősebb generációnál ütközöm nagy falakba ezzel kapcsolatban. Egyre-másra hallom, ki lett rákos, szívbeteg, kórház, műtétek.

Nagyon nehéz megközelíteni egy reform-szemléletmóddal az idősebb generációt, mert támadásnak veszik. Ez egyfelől érthető, másfelől amikor valaki tudja, hogy az életébe fog kerülni, ahogy ma él, fizikailag napi szinten tapasztalja, volt kórházban, tünetei vannak, körülötte sorban betegszenek meg a kortársai, akkor az ember tényleg nem érti, mi történik.

Azt mondják, innen szól a dolog a lélekről: az ember eldönti, hogy élni akar vagy sem. És ha nem, azt is tiszteletben kell tartani mint szuverén emberi döntést. Hát ezt is meg kell tanulnunk.

Tovább »

Soma ismét

Egy érdekes interjú Somával többek között a csütörtöki tanácsadó leveleről is:

www.nlcafe.hu/sztarok/20081208/soma_vegre_eselyt_kaptunk_hogy_iranyitsuk_a_sorsunk_/

Tovább »

Susogós mackók

Ajánlom a Comedy Central kis rövidfilmjeit Sanya és Brendon suttyó mackókról. Humoruk nem szelíd, és nem idegen tőlük némi filozofikusság sem:

És mégegy:

Tovább »

Áramlat

Egy pszichológiában már klasszikust olvasok, Csikszentmihályi Mihály Flow-ját, azaz magyarul Az áramlatot. A szerző pszichológus, és húsz éven keresztül azt vizsgálta, mi teszi az embereket boldoggá. "A flow azt a folyamatot fogja vizsgálni, hogy miképpen érhetjük el a boldogságot a saját belső életünk feletti uralom segítségével." "A legszebb pillanatok általában akkor következnek be, amikor valaki testi vagy szellemi teljesítményét megfeszített akarattal a végletekig fokozza, hogy véghez vigyen valamilyen nehéz, de fontos feladatot." "Azok az emberek, akik megtanulják, hogyan kell irányításuk alatt tartani belső élményeiket, képesek arra, hogy életük minőségét is meghatározzák - ennél közelebb egyikünk sem kerülhet a boldogsághoz."
Az elmélet lényegének tárgyalásáig még nem jutottam, de kíváncsian várom, mit fogok olvasni. A flow elmélete számos gyakorlati területen is alkalmazva lett már, többek között külföldön bizonyos munkahelyeken ezen elmélet szerint igyekeznek a munkatársak jó közérzetét növelni.
Csíkszentmihályi úgy gondolja, hogy a boldogság tehát nem döntően külső körülmény függvénye, hanem az örömre képesség állapota és kapcsolatunk a saját "belső gyermekünkkel". Ezt a nézetet egyébként számos spirituális irodalom is ugyanígy leírja, de aki szívesebben hiszi el, olvassa egy tudományosabb környezetben, annak érdemes ezt a könyvet elolvasnia. Néha én is jobban szeretem ugyanazt egy pszichológustól vagy egyéb tudóstól olvasni, mint egy "gurutól", mert a pszichológus igyekszik a föld közelében maradni, és jobban odafigyel arra, hogy elmélete a gyakorlatba is átültethető legyen. Erre írtam azt korábban, hogy az nagyon szép, hogy arra szólítanak fel, hogy szeressük egymást, de mit jelent ez a gyakorlatban?

Mint kiderült, nem azt, hogy inkább a másikat szeressük, mint önmagunkat, mert aki csak a másiknak él, annak tönkremennek a kapcsolatai, és végül maga is tönkremegy bele. Az orvostudományban például már létezik egy olyan fogalom, hogy "rákszemélyiség": az a típusú ember, aki személyiségjegyei alapján nagyobb valószínűséggel lesz rákos, mint más emberek. Ennek a típusnak például a túlzott önfeláldozás az egyik jellemzője.

Jó, rendben. De akkor mi a középút a túlzott önfeláldozás és az egoizmus között? Mint tudjuk, világunk álszent. A kereszténység és vélhetően a Biblia rosszul értelmezése is adhatta a nyugati ember kezébe útmutatásul azt a hamis vezérelvet, hogy mások fontosabbak, mint önmagunk. "Szeresd felebarátodat, MINT tenmagadat" Itt egy szóval sem az áll, hogy jobban.
Akkor hát a feladatunk az, hogy megtanuljunk önmagunkra is figyelmet fordítani, lelkiismeret-furdalás nélkül.
Az ilyesmit bizony többségünknek meg kell tanulni. Az alapja az, hogy hajlandó legyek komolyan venni a vágyaimat, a megérzéseimet, a gondolataimat. Mi több, tudjak szelektálni közöttük, mi az, amit követnem kell, ha jól akarom érezni magam.
Szerintem a többségünk úgy nőtt fel, hogy tudja, mi a jó az apjának és az anyjának, meg nagynéninek, akit nem szabad megsérteni, meg hogyan kell felöltöznünk, ha színházba megyünk és milyen ajándékot illik vinni vendégségbe.
De arról keveset tudunk, hogyan tanuljunk meg (vagy inkább ne felejtsünk el) befelé figyelni.
- Ez az ember fontos nekem - súgja mondjuk a belső hang, holott csak egyszer beszéltünk vele, alig ismerjük vagy mindenki utálja. Vélhetően a bolgogságra hajlamos ember a saját véleményét fogja alapul venni. Még akkor is, ha ezért hülyének nézik (ld. Feldmár: Szégyen és szeretet)
- Rosszul vagyok attól, hogy X.Y.-nal kell találkoznom - noha X.Y. kedves, udvarias, egy bűbáj, rossz szó nem érheti. Azonban én úgy érzem, ő ezt azér csinálja, mert meg akar felelni, és valójában se önmagára, se rám nem kíváncsi, csupán egy tökéletes látszatot tart fenn.

Nos, sorolhatnám még, de valahol talán innen is kezdődhet a boldogság keresése.

Tovább »

jó kis alter-csajszizenék

Figyelmetekbe ajánlom (béna a videoklip, de a zene a lényeg)

www.youtube.com/watch

Ez passzol hozzá, korábbi, szerintem sokaknak ismerős: (ez a hölgy kissé sok, de lehet hallgatni csukott szemmel is :)

www.youtube.com/watch

Ez a hülye blog azt írja be magától címkének, hogy array! Be*ok!

Tovább »

A családból fakadó erő

A cím Peter Orban egyik könyvét takarja. Ajánlom azoknak, akik életük bizonyos szakaszában úgy érzik, nem tudnak továbblépni, mindig ismétlődő szituációkat generálnak vagy konkrétan tisztában vannak vele, hogy múltbeli családi gondok húzzák vissza őket a fejlődésben. Orban a kirekesztettekről ír, azokrók a rokonokról, barátokról, szerelmekről, akiket a lélek mélyére "száműzünk", és akiket integrálni szükséges a fejlődéshez.
Tudni kell, hogy Peter Orban a Hellinger-terápia felfogását veszi alapul, ahol is a családnak (több, előző generációnak is) rengeteg befolyása van az életünkre. (Info: http://www.hellingerintezet.hu/hellinger.html)
Míg a Hellinger-terápia csoportos foglalkozás, és ez sokakat elriaszt, addig Orban egy személyes, intim lelki foglalkozást ajánl. Meghatározott meditációs szövegek, belső utazások sorait felvehetjük magnóra, majd visszahallgatva, bizonyos mondatokat többször kimondva tudatosíthatunk, rakhatunk helyre családi "elcsúszásokat."
Minden ilyen foglalkozás/könyv/szerző feltételezi, hogy hajlandóak vagyunk elhinni, hogy lényünk csak egy bizonyos része tudatos. Ne essünk a tudat-logika-ráció istenítésének csapdájába! Nő-férfi érző lény, és azért, mert erről nem szokás világunkban beszélni, attól még lényünk egy fontos része. Adjunk neki ennivalót, hogy ne éhezzen, és teljesedhessen ki szabadon!

Tovább »

Finálé

No, elfogyasztottam a könyvet, "kiolvastam", ahogy régen mondtuk, és drága magyartanárnőnk mindig helyrerakott, hogy nem, nem KI, hanem EL, értsük már meg végre.

Feldmártól egy gyors idézet a vágyról: " Nagyon fontos rájönnöm arra, mik az én vágyaim. ...Egy egész életet le lehet úgy élni, hogy mások vágyait teljesítem. ... Teljesen láthatatlanná fogok válni... Egyszer kell, hogy valaki megszégyenítsen azért, mert őszintén megmondtam, mire vágyom, és talán soha többé nem fogom megmondani."

A könyv írói ajánlanak egy pár linket saját oldalaikhoz, egyebekhez, ezeket idemásolom, hátha valakit érdekel:

Hoppál Bori: www.noitestcsodai.hu

Mester Dóra Djamila: csakatestemenat.freeblog.hu

Dr. Lelkes Zoltán: www.penzrolnoknek.hu

Singer Magdolna: www.singer.hu

Sterk Barbara: www.currentshow.net

Szendi Gábor: www.tenyek-tevhitek.hu

Feldmár Intézet: http://www.feldmarinstitute.hu/

Tovább »

Vicky,Cristina,Barcelona

Érdekes az új Woody Allen-film, igazán szórakoztató, nincs igaza a fintorgóknak. Javier nem olyan macsó, mint vártam: leereszkedő szemhéjak, dekadencia, szétesesettség, sodródás jellemzi, életét a nők irányítják (?!) - nem is igazán igényel irányítást. Penelopét azóta szeretem, mióta láttam a Volverben: igazi nő, ízig-vérig, tele mélységgel, asszonyossággal. Ha hihetünk a bulvársajtónak, Tom Cruise ejtette anno - hát ez a pasi nem volt ép! (Tudjuk, amúgy sem az.) Persze ezek csak szerepek, de akkor is... Scarlett az ösztönös-szexi vonalat hozza, mint általában, én itt most nem szerettem, de végülis a karakter találó.

A spanyolok kapnak fricskát és elismerést egyben: őrült déliek, de mégis csodálnivaló, hogy ennyire tudnak élni...

Tovább »

Feldmár és a nők

No, hát nem is rossz ez a könyv, a címe mondjuk elég provokatív, de ez ne ijesszen el senkit: Igazi vagy? Iskola nőknek. És jó hír, hogy nemcsak Feldmár írja, hanem női szakértők is.

Hiánypótlás azért, amit nem mondtak, mert nem tudtak anyáink, nagyanyáink, dédanyáink. "Amit tudni akarsz a női dolgokról, de sosem merted megkérdezni." - Woody után szabadon.

Nem pasiknak való könyv!

És nem kell parázni, csak mert ingerenciánk van leemelni a polcról: aki fejlődni akar, az mer kérdezni, akinek meg remeg az ina, annak úgy kell.

Tovább »

fura a megújult blogter

Elég nagy kavar van itt az átalakult blogtér miatt, ezt csak a profilokba lépve lehet látni és a belépés is kicsit problémás lett. Elképzelhető, hogy néha kétszer lesznek bejegyzéseim, mert nincs törlés gomb, meg egy csomó minden hiányzik szerintem. Úgyhogy előre is elnézést azoktól, akik vannak olyan kedvesek, és olvasnak engem.

A vége az lesz, hogy átköltözöm egy másik bloghelyre. Ha valaki tud ajánlani felhasználóbarátabb bloggyűjtő oldalt, az szóljon! Én csak a blog.hu-ról tudok, de nem tudom, milyen színvonalú.

Tovább »